Nem tudom elképzelni az életem fényképezés nélkül. Mindig fényképeztem, mióta emlékeim vannak. Talán, mert mindent, amit átélek, vinni szeretnék magammal, végig, amíg élek, s aztán odaadni az utánam jövőknek. Mert végül nem marad más, csak az emlékek és a fényképek.
Ami a puszta tényeket illeti, 1998-ban végeztem a Práter utcában fényképész szakon, azóta már nem csak magamnak dolgozom.